2016 április 2-án-több hónapos előkészület után- nyílt meg Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában a 32. önálló, Balatoni Tündérország című kiállításom, s ugyanitt került sor a Tündérország című, 3-dik. önálló képzőművészeti kiadványom első, nagyobb bemutatójára is. Az eseményre különösen nagy gonddal készültem, hiszen öt alkotást is kifejezetten erre a neves alkalomra festettem a Balatoni halászfiúkat a reggeli fényben, A tihanyi kecskeköröm legendáját, A szőlőszedő Dionüszosz fohászát, a Toszkán táj magyar ecsettel és a Cigány Madonnát. Külön öröm és elismerés számomra, hogy a Zala megyei médiák, így a Zalai Hírlap. a Balatoni Futár valamint a Hévíz, Keszthely és környéke is kiemelt figyelmet fordítottak az eseményre, tehát színes mellékletekkel ellátott beharangozókat hoztak le a közelgő tárlatról- és nem is rövideket. Kiemelném: ez a rendezvény a megye egyik legjelentősebb, kiemelt kulturális eseménye volt 2016 április 2-án, szombaton Balatonfüreden, a kultúra városában- országosan is ismert és elismert szereplőkkel.
A mintegy 100 oldalas képzőművészeti kiadványomat a Nemzeti Tehetség Program egyik győzteseként- az EMMI és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő szakmai kuratóriumának a döntése alapján-mintegy 1 200 000 Ft támogatással valósíthattam meg a "Nemzet Fiatal Tehetségeiért" ösztöndíjprogram kiemelt támogatottjaként. A tárlat szakmai kurátorai Kovács Alex és Kositzky Anett igazgatónő voltak, s a kiállításomra a Vaszary Villa és Galéria rendezésében került sor, Megjegyzem, Balatonfüreden már ez volt a harmadik, de képzőművészeti pályafutásom egyik legjelentősebb tárlata is, hiszem a 2009 és a 2016 év közötti alkotásaim színe-javát mutatta be, mintegy 35 festményt, Különösen büszke vagyok rá, hogy 5 festményem (Szüretelők, Badacsonyi halászok, Pünkösd a Szent Mihály-dombon, Rügyfakadás Tihanyban, Imádság a halászokért) már az ország legnagyobb kortárs képzőművészeti magángyűjteményének a részeként, a Völgyi-Skonda Kortárs Gyűjtemény megbecsült darabjaiként mutatkozhattak be.
A rendezvény telt ház előtt, a mintegy 100 fős közönség előtt kezdődött a balatonfüredi Ferencsik János Zeneiskola növendékeinek a zenei felvezetőjével. Dr Bóka István, Balatonfüred polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a város nyitott a kultúra és a művészetek irányába, s különösen büszke arra, ha egy Balatonfüredről származó tehetség kiállításának adhat otthont. Felvetette, hogy már ez a harmadik önálló tárlatom helyben, továbbá azt is, hogy látja munkáimon a folyamatos szakmai fejlődést és kísérletezést is. Skonda Mária beszédében hangsúlyozta, hogy a Völgyi-Skonda gyűjtemény egy nyitott gyűjtemény, amely nyitott a fiatal tehetségek és az igazi értékek irányába s azt is, hogy a továbbiakban is szeretnék a művészi fejlődésemet kiemelt figyelemmel kísérni.Rámutatott, hogy festményeimben ott van a naiv festészet tiszta őszintesége, s nincs benne semmi mesterkélt. Szerinte eredetiségre törekszem és a saját formanyelv kialakítására, ismerem a középkori ikonfestészetet és a szürrealista látásmódot is, de ezeket a saját világommá tudtam alakítani.,Arról is beszélt, hogy véletlen találkozások nincsenek, előbb-utóbb minden véletlen szükségszerű lesz, úgy, ahogy ők találkoztak munkáimmal és velem is először 2015 őszén Budán, a Lívia Villában egy korábbi, 2015-ös kiállításomon.
Skonda Mária hozzászólása után Dr. Lángi Péter keszthelyi költő, a Pannon Írók Társaságának a képviseletében olvasta fel a festményeim képi világáról írt nagyívű versét. a Fényes világban címűt, amelynek a lényegét a színeknek és a fényeknek. a változatossága és ellentétei adták.
Nagy örömmel töltött el, s egyúttal rendkívüli szakmai elismerésnek is tartom, hogy tárlatomat hivatalosan, tehát szakmailag az egyik meghatározó képzőművészeti példaképem, a magyar naiv- népi-szürrealista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője, Somogyi Győző, a Kossuth- Munkácsy-és Mednyánszky-díjas festő-és grafikusművész, a Nemzet Művésze nyitotta meg. Somogy Győzővel ez volt már a harmadik találkozásom, hiszen három éve, nyáron tettünk apával nála egy szakmai, bemutatkozó látogatást Salföldön, s 2013-ban ő nyitotta meg Vonyarcvashegyen a jubileumi 25, kiállításomat Felvezetőjében kiemelte, hogy a mai modernitást "felvállaló" festőművészek képi.világát absztrakt, szinte érthetetlen, vagy igen áttételesen értelmezhető szürke, sötét színvilág és sokszor nehezen megérthető formavilág uralja és azt is, hogy én egy sokkal nehezebb, de tiszta forrásokból táplálkozó utat választottam. Beszélt arról hogy kivételes képességekkel életre tudom kelteni a Balaton legendáit, s arról is, miszerint a Balatonról, annak környékéről. a felvidékéről készített festményeim állnak a legközelebb hozzá Külön utalt arra, hogy a színkombinációim váratlanok, szokatlanok de nagyon meggyőzőek, továbbá felhívta a figyelmet a részletek kiemelt fontosságára is. Nagyon örültem, amikor hallottam, hogy szerinte nem vagyok magányos a magyar festészetben az általam képviselt festői látásmóddal, hanem már létezik egy olyan ifjú generáció. amely szintén a tiszta színeket és formákat tekinti iránymutatónak.
Néhány szóval én is köszöntöttem a megjelenteket,s rámutattam arra, hogy én soha nem akartam utánozni senkit, de vannak példaképeim, mint Csontváry Kosztka Tivadar, a grúz Piroszmani vagy a francia Henry Rousseau.Habár naiv művésznek tartanak, a naiv nálam soha nem a bugyutát.az ostobát és a korlátoltat jelenti, hanem egyfajta látásmódot, az őszinte, gyermeki rácsodálkozást a világra. annak szépségeire, s azok meggyőző ábrázolását. Szerintem az igazi festő öntörvényű, tehát a saját útját járja, s nem majmolja a kortárs "divatos", úgymond "modern" irányzatokat. Lehet, érzik már, hogy hozzájuk képest én lennék, mi lennénk a modernek, és talán ez lehet a bajuk ezzel az irányzattal, amelyet én is képviselnék?
A 100 oldalas, színes. keménykötésű, fűzött, Tündérország című kiadványomat Szemes Péter esztéta, irodalomtörténész, mentor, a Pannon Tükör felelős szerkesztője és a kiadvány szerkesztője mutatta be a megjelenteknek. Rámutatott, hogy a magyar és az európai képzőművészet történetében ilyen fiatalon, tehát 17 évesen még senkinek sem sikerült ilyen színvonalú és terjedelmű képzőművészeti kiadványt tető alá hoznia. Hiszen a könyvem 65 alkotásomat tartalmazza színes képi mellékletekkel és pályakép-fényképekkel, továbbá még megtalálhatóak benne a magyar irodalom és művészeti élet krémjének, Somogyi Győzőnek, Skonda Máriának, a szerkesztőnek és Szalai Zsoltnak, az egyik legjelentősebb kulturális-irodalmi és művészeti internetes folyóiratnak, az Ambroozia szerkesztőjének az esszéi és tanulmányai is.Beszélt Egry József és Udvardi Erzsébet művészeti hagyatékáról. Lipták Gábor mondáinak fontosságáról, de kiemelte a szakrális témájú festményeim látásmódjának újszerűségét is. Beszélt a 2015-ös itáliai képzőművészeti tanulmányutam fontosságáról, és külön utalt az annak hatására született legújabb munkáimra is. Végül megemlítette a legutoljára festett, Balatonfüreden bemutatott festményemre, a Cigány Madonnát is. Szerinte a világhírű kolumbiai festő, Fernando Botero is beemelte a bibliai témákat a mai világba, csakúgy, mint ahogy én tettem általános iskolai osztálytársam alakjának és történetének a megfestésével. Mondandóját azzal zárta, ha ilyen termékenységgel tudok alkotni, akkor minden remény megvan arra, hogy 20 éves koromra egy újabb, negyedik képzőművészeti albumot is ki tudunk majd adni.
A tárlat és a könyvbemutató végén rengeteg könyvet dedikáltam és sok emberrel elbeszélgettem.
Úgy érzem, hogy művészi pályafutásom során ez volt az egyik legsikeresebb és legeredményesebb rendezvénye.
