2019. február 17., vasárnap

20-dik életév-40-dik önálló tárlatom




20-dik életév-40-dik önálló tárlatom: ehhez nem kell külön kommentár. Székesfehérváron, a Szabadművelődés Házának Kondor Béla termében nyílt meg 2019 február 14-én a Színek az évből  címmel a 40-dik önálló  tárlatom. A magyar és az egyetemes képzőművészet történetben- ilyen  fiatalon, 20 évesen- elsőként sikerült megvalósítanom ilyen számú és színvonalú önálló kiállítást. A tárlatomon az érdeklődők mintegy 35 festményemet tekinthették meg. Legfőképpen a szakrális, a balatoni és a toszkán táj, valamint a magyar történelem eseményei, eseményformáló személyiségei ihlették a kiállított alkotásaimat.
A telt házas megnyitón(mintegy 60-80 fő előtt) Dr. Cser-Palkovics András,Székesfehérvár MJV polgármestere mondott köszöntőt.A képek által kiváltott benyomásait,érzéseit osztotta meg a hallgatósággal.
-Felmerült bennem,a bibliai jelenteket látván,egyfajta lelki nyugalom.Az élet nagyon is nyugodt tud lenni,ha ezt meg tudjuk élni.Ha figyelünk arra az Igére,ami mégis csak a legfontosabb kellene,hogy legyen a mi földi életünk során is, hogy egyszer egy nagyon szép,napos és nyugodt helyre kerülhessünk.Mutatják,hogy a világ nagyon színes,szép hely.A rohanás közepette, a problémák és a nehézségek mellett érdemes észrevenni:mennyire jó dolog élni.
A polgármesteri köszöntő után Szemes Péter esztéta, irodalomtörténész a következő gondolatait tárta a szép számú közönség elé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Művészetbarátok!

„Isten: első és utolsó metaforánk!” – írta Székesfehérvár nagy költőjének, Pilinszky Jánosnak ajánlott versében Utassy József. Pedig a ma arcképével is közénk hozott ifjabb koszorús sokat hadakozott az Úrral, ahogy csak az küzdhet, aki igazán rátalál. Aki tudja, kivel és miért viaskodik. Őt árvasága, kényszerű szilenciuma, fia korai halála és évtizedekig tartó súlyos betegsége tette lázadóvá, egészen a békeajándékig, Betlehem csillaga című drámájáig. Ám, ahogy József Attila, Utassy is mindvégig megőrizte magában a teremtett világ csodáira rácsodálkozó gyermeket, a játékos derűt. Ami, egyfajta rejtőzködő hitként, átemel a nehézségeken, erőt ad a legnehezebb pillanatokban. S csak az igazi művész sajátja. Ez munkált ötletes szavai mögött, melyekkel a végleg befogadó falu, Rédics plébánosa, Zoltán atya „Dicsértessék” köszöntését fogadta: „Rédicsért essék!”

Hite teljesebb megélése mellett ez, a világ csodáira nyíló tekintet, és játékos derű a meghatározó Vollein Ferenc művészetében is. Nem véletlen, hogy korábbi tárlata, melynek anyaga az Árpád-fürdőben is látható volt, a műveit összefogó albumhoz hasonlóan a Tündérország, a mostani pedig a Színek az égből címet kapta. Mert az ő képein is Isten minden, az első és az utolsó motívum, őt dicséri – mint egy-egy röpke, halk ima – minden ecsetvonás, és míg a lélek imperatívusza vezeti kezét, jó úton halad. A nagy balatoni szakrális festők: Egry József, Udvardi Erzsébet, Somogyi Győző útján. Noha ő még, fiatal, 20 esztendős korából fakadóan ennek elején jár, elért eredményei már mérföldekre, évtizedekre előremutatnak, tekintve ösztöndíjait, a Ferenc pápával való találkozást, és hogy Szent Márton megkereszteli édesanyját című alkotása immár a Vatikán képtárának gyűjteményét gazdagítja. Az ifjú művész megbecsülésének jele az is, hogy Szent István és Szent Imre portréja az aszófői templomban nyertek méltó elhelyezést, hirdetve apa és fiú, két nemzeti szentünk dicsőségét, ékesítve az Isten házát és a hívek örömére, szeretetére is szolgálva.

Elhivatottságán túl dicséretes szorgalmát, örvendetes termékenységét is jelzi, hogy a mai, immár 40. önálló kiállításán látható művek nagy része az elmúlt két és fél esztendőben, az említett összegző kiadvány megjelenését követően született. S hol lett volna megfelelőbb hely megülni bemutatásuk és az alkotói születésnap kettős ünnepét, mint Székesfehérváron, ahová szoros családi-rokoni szálak fűzik, ahol a minőségi művészet mindenkori pártolása, a műértő és –kedvelő polgárok mellett a gazdag hagyomány is védjegy. A monumentális Aba-Novák pannó, Áron Nagy Lajos, Fehér László városában.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ferenc szakrális alkotásai jóval többek, mint egy hittel élő fiatalember tanúságtételei, saját belső világát tárja fel bennük. Érdemes figyelni a témaválasztást, a gesztusokat, a részleteket is. Mert itt nemcsak jelentést, jelentőséget nyer minden. S a keresztény jelképiség éppúgy megjelenik a nagy példakép, Giotto hatására született Menekülés Egyiptomba, vagy Madonna kis Jézussal, libával és gyümölcsfákkal képeken, mint a roma színszimbolika a nehéz társadalmi helyzetet, a korán kényszerútra terelt személyes sorsot a test, az anyaság szépségével, a születés csodájával oldó Cigány Madonnán.

A fiatal művész gyakran és érezhetően szívesen nyúl témaként a szentek életéhez is. Különösen az Árpád-háziakhoz, mint említett aszófői munkái igazolják, ami a történeti érdeklődés mellett nemzeti nagyjaink megbecsülésének is jele. De éppígy megérintette Szent Kristóf legendája, akit hiába próbáltak elcsábítani a börtönben hozzá küldött szolgálólányok, vagy éppen az Assisi története az egyiptomi szultánnal, vagy a gubbiói farkassal, nála – élve a művészi szabadsággal – farkasokkal. Az ifjú festő alaposságát és szerteágazó érdeklődését tükrözi, hogy a „könyvek könyve” zsidó történelemhez kapcsolódó passzusaitól a szokások, a hagyományok, az ünnepek, a nép mindennapi élete irányába lépett tovább. Erős jelképiségű zsánerei: a Generációk, a Zsidó férfi Talmuddal és a Mulatozó zsidó férfiak egy ilyen jellegű, tervezett ciklus első értékes darabjai.

Ferenc számára gyermekkorától kimeríthetetlen élményforrás a Balaton, így nem véletlen, hogy a tó, a mi kisded tengerünk, melyhez badacsonyi házukban lévő műterméből gyorsan eljuthat, festészetében is központi helyet kapott. Ahogy Egry Józsefet, őt is rabul ejtette a vízi fényjáték, s az ifjú művészt ugyancsak foglalkoztatja a tavi emberek élete, dolgos hétköznapjaik, amint a Halászfiúk a reggeli fényben vagy a Hazafelé bizonyítja. Hogy a legjobbaktól eltanult megoldásokat is kiválóan tudja saját művészetében alkalmazni, jól látható a Somogyi Győző hatását mutató, noha egyénített, más színekkel, motívumokkal vászonra vitt Káli-medence a reggeli fényben című képen, a tárlat egyik legjobb alkotásán. De az isteni fénnyel elárasztott, s ezáltal konkrétságából kiemelt táj mellett annak történelme, kultúrtörténete is fontos témája. Kétszer is feldolgozta A vonyarcvashegyi 40 halász legendáját – a korábban született kép az albumban szerepel –, akik 1729-ben imáiknak köszönhetően menekültek meg egy elsodródó jégtábláról, míg a Füredi álom az Anna-bálok hagyományát megteremtő társasági eseményről is tanúskodik, melyen Kiss Ernő és későbbi felesége, Szentgyörgyi Horváth Anna-Krisztina megismerkedtek. Kiváló útmutatónak bizonyultak számára Lipták Gábor összegyűjtött mondái és a balatoni öregektől hallott történetek is. Ezek alapján eleveníti újra a tihanyi kecskekörmök születésének legendáját, a hercegkisasszony és a szegény fiú, Helka és Kelén szerelmének meséjét vagy a tavi tündérek táncát. (A testvérmúzsák közül a tánc gyakran megjelenik a fiatal művész képein – elég itt csak a Spanyol táncosnőre vagy A balerina álmára és A pihenő balerinára utalnunk.) S amint a Kiss Benedeknek segítő, puttonyos Utassy Józsefet, a szőlőszedő Dionüszoszt is a Szent György-hegy lankáin véljük látni. Mert Ferenc, ahogy a györöki Szépkilátónál elálmélkodó Eötvös Károly, Tündérországnak látja, s kimeríthetetlen kincsű tájnak tudhatja a Balatont és környékét, ahonnan bármikor témát meríthet, szabadon formálva azt, önmaga és mindannyiunk örömére.

A kedves vidékek közé tartozik immár a népszerű ligur Cinque Terre és az ifjú alkotó két tanulmányútja óta Toszkána is, ahol a pannon táj, a szülőföld mását lelte fel. Emellett a latinitás és reneszánsz szellemét, ami olyannyira ösztönzően hatott, hogy Ferenc egész sorozatot festett Toszkán táj magyar ecsettel címmel. Közülük két darab látható itt és említést kell tennünk firenzei Önarckép…-éről is a Ponte Vecchioval, az öreg híddal, melyen az aranyművesek házai mellett Cellini szobra áll. A másik itt kiállított Önarckép…-én hasonló fiatalos derűvel tekint a világba, kedves állatai között. Nos, e kettős alkalom, a 20. születésnap és a 40. önálló tárlat ünnepe kapcsán talán nem is kívánhatunk mást Ferencnek, mint amit a pályája elején álló Utassy József kívánt önmagának. S ugyan Fehérvár már nem szellemi végvár, hanem erős bástya, a Balassi-strófa egy röpke pillanatra az énekszerző Wathay Ferencet és az ő kapcsán Sobor Antalt is megidézheti.

„Csillagok, virágok, kikeleti lányok,
         áprilisi fényes szél,
hogy tündököl minden, suhog, csattog ingem,
         Isten, engem éltessél,
éltess nyolcvan évig, hadd legyek vitéz itt:
         a szellemi végeknél!”

 Szemes Péter szavai és gondolatai után én is elmondtam  kis beszédemet a megnyitómon.
-Székesfehérvárra mindig nagy öröm visszatérni.Utoljára,7 éve még megszeppent kisiskolásként álltam itt. Azóta sok minden történt velem. Azonban változatlan maradt nálam a festészet, a színek és a formák iránt érzett rajongásom. Azóta külön színelméletet dolgoztam ki magamnak, és nem érdekelnek a képzőművészeti egyetemeken tanított 19.századi ósdi színelméletek. Én 40-50 tiszta alapszínnel dolgozom, azokat soha nem vegyítem egymással. Azért nem,mert akkor elveszítenék tisztaságukat, élénkségüket. Az alapszíneket csak a fehérrel vegyítem, s így jön létre az a több száz színárnyalat,amelyeket használok. Ha már itt tartunk: az okostojás művészettörténészek kiderítették, hogy Csontváry is ugyanezt a technikát alkalmazta. Csontváry ugyanúgy nem tanulta sehol, mint én, hanem egyszerűen csak alkalmazta. Ezért engem nagyon zavar, ha velem kapcsolatban visszatérően őt emlegetik. (Természetesen nagyon tisztelem Csontváryt, de már nagyon meguntam és zavar, hogy a felületes, autodidakta jóemberek, de néha még a "hozzáértők" is mindig Csontváryt emlegették a festményeimmel összefüggésben. Természetesen képzőművészeti középiskolát végzett festőművészként ismerem Csontváryt életművét, de témáimban, formáimban, színvilágom és technikám kidolgozásában semmi közöm nem volt,és nem is lesz hozzá.) 
A bevezetőm után rátértem a legújabb alkotásom, a Szent Ferenc az egyiptomi szultán előtt című alkotásom bemutatására, amelyet olaj, kasírozott vászon technikával készítettem. Itt, a jubileumi tárlatom megnyitóján került először nyilvános bemutatásra általam, hiszen itt egyúttal a 20-dik  születésnapomat is megünnepeltük.
 Több, mint egy hónapig dolgoztam rajta. Hat személy is szerepel rajta, köztük a három fő alak: Szent Ferenc, az egyiptomi szultán és a mohamedán imám, a főpap. Ez az esemény pontosan 800 éve történt, az 5-dik keresztes hadjárat idején- 1219-ben- Egyiptomban, a szultán udvarában. Erről az eseményről megemlékezik Szent Bonaventura és Celanói Tamás is, akik Assisi Szent Ferenc életrajzírói voltak. Sőt ez a jelenet szerepel a Fiorettiben, Szent Ferenc virágoskertjében, amely a szent egyik legrészletesebb korabeli életrajza.
 Szent Ferenc a nagy találkozón - a hagyomány szerint- kihívta tűzpróbára az egyiptomi főpapot, az imámot, aki ezt elhárította, de a szultán is közbelépett, nem erőltette azt. Ledöbbentette Szent Ferenc elszántsága, hite. A festményemen ezt a nagyjelenetet ábrázolom. Szent Ferenc hihetetlenül bátor és eltökélt volt, hiszen a találkozójuk előtt a szultán minden levágott keresztény fejéért egy bizánci aranyat fizetett. Munkámban rendkívül ügyeltem a szemek, a kezek, az arcok összjátékára. A mohamedánok ugyan számbeli túlsúlyban vannak a munkámon, de Szent Ferenc eltökéltsége ellensúlyozza a túlerőt.
 Régóta festettem már ilyen nagyjelenetet, a legutóbb 40 vonyarci halász legendája című volt. A festményemen igyekeztem visszaadni a mór építészet sajátosságait is, a két boltíven keresztül a Nílus is látszik.
Giotto de Bondone óta ezt a nagyjelenetet senki nem festette meg, de nem véletlenül. Ugyanis Szent Ferenc őszintén akarta a megbékélést a keresztények és a muzulmánok között, de ebben- főleg a keresztény sereg hangadói- de a pápai legátus sem igazán támogatta őt. De ez egy ilyen véres háborúban a hadakozóktól nem is volt igazán elvárható.
 Szent Ferenc volt a középkorban az első, aki a szembenálló két világvallás békéjét, az ökonemisztikus gondolatot teljes őszinteséggel képviselte. Az egyiptomi szultán, Malek-el -Kamel a Szent Ferencet feltűnő szívélyességgel fogadta, sőt több napon keresztül is tárgyaltak- Szent Ferenc életrajzírói szerint. A  szultán ugyanis az iszlám békésebb, misztikus, az úgynevezett szufita irányzatát képviselte.
 Sajnos a Szent Ferenc által létrehozott béke a keresztes seregek és a muszlimok között csak 50 napig tartott, a keresztesek újból folytatták Damietta egyiptomi erőd ostromát- Szent Ferenc minden figyelmeztetése ellenére. Ott hatalmas vereséget szenvedtek, közel 6000 keresztény harcos halt meg.
 Pedig Szent Ferenc tárgyalásain még az is felmerült, amennyiben a keresztes seregek visszavonulnak Egyiptomból, abban az esetben az egyiptomi szultán visszaadja a szent várost, Jeruzsálemet és Betlehemet is a keresztények kezére.
Hát ennyit a keresztény-mohamedán megbékélésről, amelynek viszont 800 éve komolyan felvetődött 
a pillanatnyi lehetősége, és nem Szent Ferencen múlott a sikere.

Nagyon, de nagyon érdekes, hogy Szent Ferenc ugyan soha nem töltött be semmilyen hivatalos egyházi pozíciót, tisztséget, de korának vitathatatlanul legnagyobb hatású egyházi személyisége, sőt az akkori keresztény világ szellemi vezére is volt.

Hát ennyit szerettem  volna elmondani legújabb munkám keletkezésének történetéről, s tisztelettel kérném Önöket, tekintsék meg festményeimet. 

Köszönöm megtisztelő  figyelmüket.



            Bemutatom a Szent Ferenc az egyiptomi szultán előtt című festményemet

  
                              Vollein Ferenc: Assisi Szent Ferenc az egyiptomi szultán előtt


Dr. Cser-Palkovics Andrásnak, Székesfehérvár MJV polgármesterének és Mohai Gábornak, a Kazinczy-és Radnóti-díjas előadóművésznek a társaságában a megnyitó előtt




Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár MJV polgármestere köszönti személyemet és a tárlatomat


Mohai Gábor, Kazinczy és Radnóti-díjas előadóművész verset szaval a megnyitómon








                         
 Összeállította és szerkesztette: Vollein Ferenc festőművész 2019 február 17-én, a fényképeket   készítette Vollein József szülő, menedzser




2019. február 13., szerda

Szent Ferenc az egyiptomi szultán előtt




   Szent Ferenc az egyiptomi szultán előtt című alkotásom az egyik legújabb festményem, amelyet olaj, kasírozott vászon technikával készítettem. A székesfehérvári, 40-dik, jubileumi tárlatom megnyitóján került először nyilvános bemutatásra Székesfehérváron, a Szabadművelődés Házának Kondor Béla termében 2019 február 14-én, ahol egyúttal a 20-dik  születésnapomat is megünnepeltük.

 Több, mint egy hónapig dolgoztam rajta. Hat személy is szerepel rajta, köztük a három fő alak: Szent Ferenc, az egyiptomi szultán és a mohamedán imám, a főpap. Ez az esemény pontosan 800 éve történt, az 5-dik keresztes hadjárat idején- 1219-ben- Egyiptomban, a szultán udvarában. Erről az eseményről megemlékezik Szent Bonaventura és Celanói Tamás is, akik Assisi Szent Ferenc életrajzírói voltak. Sőt ez a jelenet szerepel a Fiorettiben, Szent Ferenc virágoskertjében, amely a szent egyik legrészletesebb korabeli életrajza.

  Szent Ferenc a nagy találkozón - a hagyomány szerint- kihívta tűzpróbára az egyiptomi főpapot, az imámot, aki ezt elhárította, de a szultán is közbelépett, nem erőltette azt. Ledöbbentette Szent Ferenc elszántsága, hite. A festményemen ezt a nagyjelenetet ábrázolom. Szent Ferenc hihetetlenül bátor és eltökélt volt, hiszen a találkozójuk előtt a szultán minden levágott keresztény fejéért egy bizánci aranyat fizetett. Munkámban rendkívül ügyeltem a szemek, a kezek, az arcok összjátékára. A mohamedánok ugyan számbeli túlsúlyban vannak a festményemen, de Szent Ferenc eltökéltsége ellensúlyozza a túlerőt.

  Régóta festettem már ilyen nagyjelenetet, a legutóbb 40 vonyarci halász legendája című volt. A festményemen igyekeztem visszaadni a mór építészet sajátosságait is, a két boltíven keresztül a Nílus is látszik.

  Giotto de Bondone óta ezt a nagyjelenetet senki nem festette meg, de nem véletlenül. Ugyanis Szent Ferenc őszintén akarta a megbékélést a keresztények és a muzulmánok között, de ebben- főleg a keresztény sereg hangadói- de a pápai legátus sem igazán támogatta őt. De ez egy ilyen véres háborúban a hadakozóktól nem is volt igazán elvárható.

  Szent Ferenc volt a középkorban az első, aki a szembenálló két világvallás békéjét, az ökonemisztikus gondolatot teljes őszinteséggel képviselte. Az egyiptomi szultán, Malek-el -Kamel a Szent Ferencet feltűnő szívélyességgel fogadta, sőt több napon keresztül is tárgyaltak- Szent Ferenc életrajzírói szerint. A  szultán ugyanis az iszlám békésebb, misztikus, az úgynevezett szufita irányzatát képviselte.

  Sajnos a Szent Ferenc által létrehozott béke a keresztes seregek és a muszlimok között csak 50 napig tartott, a keresztesek újból folytatták Damietta egyiptomi erőd ostromát- Szent Ferenc minden figyelmeztetése ellenére. Ott hatalmas vereséget szenvedtek, közel 6000 keresztény harcos halt meg.

  Pedig Szent Ferenc tárgyalásain még az is felmerült, amennyiben a keresztes seregek visszavonulnak Egyiptomból, abban az esetben az egyiptomi szultán visszaadja a szent várost, Jeruzsálemet és Betlehemet is a keresztények kezére. Hát ennyit a keresztény-mohamedán megbékélésről, amelynek viszont 800 éve komolyan felvetődött a pillanatnyi lehetősége, és nem Szent Ferencen múlott a sikere.

Nagyon, de nagyon érdekes, hogy Szent Ferenc ugyan soha nem töltött be semmilyen hivatalos egyházi pozíciót, tisztséget, de korának vitathatatlanul legnagyobb hatású egyházi személyisége, sőt az akkori keresztény világ szellemi vezére is volt.                          

Közzétette és szerkesztette: Vollein Ferenc festőművész, 2019 februárjában


2018. november 23., péntek

Szűz Mária, a Balaton Királynője




 Elkészült az Enyingi Nepomuki Szent János Római Katolikus Templommegrendelésére alkotott Balaton Királynője című 200X150 cm-res olaj,vászon technikával készült festményem.Ez az alkotásom a most épülő Enyingi Szűz Mária Zarándokháznak lesz a fő látványossága, és másfél év múlva kerül hivatalos átadásra -az alkotásommal együtt.

A magyar képzőművészet történetében Badacsonyban- Egry József és Udvardi Erzsébet hazájában- ennek a festménynek a megalkotása egy kivételes művészettörténeti esemény,hiszen ilyen fiatalan,19 évesen még senki nem kapott ilyen jelentőségű és nagyságú hivatalos munkát.A felépült enyingi Szűz Mária Zarándokházban minden évben sok-sok ezren fogják látni,a most átküldött festményemet.Az európai képzőművészet történetében csak Giotto Bondone alkotott ilyen fiatalon ekkora jelentőségű alkotásokat.
Megjegyzem további hasonló ilyen megrendeléseim vannak.Kiemelném azt,hogy 2016.október 12-e óta-amikor is a Szentatya fogadott Rómában és átadtam neki egy jelentős alkotásomat,és az a pápai magángyűjtemény része lett-a személyes pápai áldással folytathatom képzőművészeti alkotótevékenységemet.

A megrendelő elvárásai szerint Szűz Máriát,Magyarország védőszentjét balatoni környezetbe kellett helyeznem:a festményem ezért kapta a Balaton Királynője címet.Továbbá a festményemen szerepelnie kellet a napnak, holdnak és a csillagoknak, továbbá as koronának és a jogarnak is,
A közelmúltban fejeztem be az utolsó simításokat ,s végre tudtam, tudtunk szép felvételeket is készíteni festményemről. Az utolsó pillanatban -egy belső hangra hallgatva- átfestettem Szűz Mária arcát és haját és a fejkendőjét is. Sőt a sárga napkorong körüli csóvákba is tettem piros és narancs színeket. amely a Szentlélek kiáradását próbálja visszaadni.Rengeteget dolgoztam a csillagok sugaraival is, itt teljesen új technikát alkalmaztam, amellyel szerintem rendkívül látványos lett. A kép bal oldalán Szigliget,jobb oldalán pedig Badacsony-hegy látható.Az egész képe úgy állítottam be, mintha a Szűz Mária a Balaton déli partján, illetve a Szépkilátón állna, de ezt már mindenkinek a fantáziájára bízom.A festményemen az alvilágot, a gonoszságot jelképező kígyót is szerepeltettem, amelytől  Szűz Mária szabadítja meg a teremtett világot, az emberiséget úgy, hogy eltaposs azt.
Ugyanakkor -mint említettem- ennek a festménynek a befejezése és megalkotása egyúttal művészettörténeti esemény is Magyarországon. Hiszen ilyen fiatalon ilyen jelentőségű és nagyságú szakrális festmény megvalósítására még senki nem kapott megbízást a magyar képzőművészet történetében.
Állítólag ugyan egy osztrák festőnő (aki 17? éves volt), egy bizonyos Kerling Henrietta a múlt században festett egy főoltárképet a balatonfüredi Kerek-templomnak Jézus és a szamariai asszony Jákob kútjánál címmel, amely mai is ott található. Csakhogy ez a kis Henrietta egyrészt nem magyar, hanem osztrák volt.De nagyobb probléma is van ezzel a festménnyel. A kiváló művészettörténészek ugyanis kiderítették,hogy a festményét neves egyszerűséggel egy 17. századi kiváló olasz barokk festő, bizonyos Annibale Carucci festményéről másolta le-majdnem egy az egyben. S ezt a plagizálást bizony sehol sem tüntette fel a festményén, amely így nagyon sportszerűtlen dolog a művészet világában. Hát igen! Ez a különbség egy kezdő, osztrák festőnő és egy olasz festőművész között.
Ezen a festményemen mind az én művészi motívumaimat, színeimet, alakjaimat és képi világomat láthatják az érdeklődők a ezek mind-mind megtalálhatóak a korábbi festményemen is. Nagyon feldobott az is, hogy majd egy-két év múlva Enyingen az elkészült Szűz Mária Zarándokházban minden évben sok-sok ezren fogják látni majd a festményemet.

Hát ez " jó mulatság, férfimunka"volt, de nagyon boldog vagyok és örülök annak, hogy ennyire szépre sikerült.

Vollein Ferenc, 2018 augusztusában



2018. november 21., szerda

Bevonulásom a hazai szakrális művészettörténetbe


 Tisztelt Egybegyűltek!

Sok szeretettel köszöntöm pünkösd áldott napján és ünnepén a szentmisére összegyűlt híveket,Gergely Gellért plébános atyát és Mohai Gábor József Attila-és Kazinczy-díjas előadóművészt. Meghatottan állok itt az emelvényen,a szószéken,hiszen a Vatikáni Múzeum és Képtár, Róma után egy hazai egyházi közintézménybe, az aszófői Szent László Római Katolikus Plébániatemplom főbejáratának két oldalára is végleges elhelyezésre kerül a két olajfestményem. Az egyik balról az idős Szent Istvánt ábrázolja az államalapító, jobbról pedig fia,Szent Imre herceg látható fiatalos, elszánt tekintettel.
 Mindkét alkotásomban  Szent István és Szent Imre fontosabb jellemvonásait igyekeztem kiemelni. A Szent István portrémban a bölcsességet,a határozottságot,a céltudatosságot,Szent Imréén pedig a tisztaságot az elszántságot,az erőt kívántam visszaadni.Szent Imre jobbján a liliom a tisztaságát sugározza. Nem cicomáztam agyon az öltözéküket,hiszem az Árpád-házi királyok mindennapi öltözéke egyszerű volt, a piros és kék színek jellemezték azokat. A piros az életet,a hatalmat,a vért és az erőt fejezi ki,a kék pedig tisztaságot,és az Istentől nyert kapott égi hatalmat sugározza.Szent István kezében az úgynevezett egyenes "normann kard" látható,amelyet Szent István kardnak is szokás nevezni. Sajnos a viharvert magyar történelem  furcsa fintora miatt jelenleg csak Prágában lehet megtekinteni.Szent Imre kezében az úgynevezett görbe Attila-kard-szablya látható,amely az ázsiai eredetünket tükrözi díszes markolatával és a pengéjén látható csodálatos vésetekkel.A hányatott magyar történelem következtében ma ez is egy külföldi országnak,Ausztriának bécsi muzeális gyűjteményét gazdagítja.
 Szent István fején természetesen nem a ma közismert ún. Szent Korona látható,hanem az ún. abroncsos korona. Szent István egyetlen hiteles ábrázolása a felesége,Gizella által hímezett koronázási paláston található.Azon is az abroncsos korona szerepel.Gizella,Szent István felesége csak tudhatta azt,hogy milyen koronát is visel a férje.
 Ezt a két alkotásomat ezennel ünnepélyesen is odaadományozom a Tihanyi Bencés Apátság Egyházi Főhatósága alá tartozó aszófői Szent László Római Katolikus Plébániatemplomnak azzal, hogy azok a főbejáratának két oldalára kerülnek-egymással szemben-végleges elhelyezésre.Így a templomban a főoltár feletti nagyszerű Szent László festmény-amely Pesky János alkotása-és Udvardi Erzsébetnek, a Kossuth-díjas festőművész stációi kiegészülnek az Árpád-ház két másik nagy szentjével,Szent Imrével és Szent Istvánnal is.
 Kérem az ünnepi szentmisén megjelent híveket,Gellért atyát és a összes megjelenteket,hogy fogadják szeretettel a két alkotásomat.S egyúttal megkérem Gellért atyát és a híveket,fáradjunk a főbejárathoz,ahol hamarosan sor kerülhet a két festményem megáldására és megszentelésére is. Egyúttal szeretném megköszönni Mohai Gábor nagyszerű szavalatait is.

 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

 Tisztelettel: Vollein Ferenc festőművész

 (Elhangzott 2018 pünkösdjén Aszófőn,a Szent László Római Katolikus Plébániatemplomban)

2018. november 20., kedd

37. tárlatom a Veszprémi Érsekség Szaléziánumának Galériájában



2018 február 22-én nyílt meg  a 37. önálló tárlatom Színek az égből címmel a Veszprémi Érsekség Szaléziánumának Galériájában Dr. Márfi Gyula Érsek  atya fővédnökségével. 3 évvel korábban már volt itt egy önálló kiállításom, de azokból  a festményeimből csak néhányat állítottunk ki. hiszen  a kiállított 54 alkotásom első sorban az elmúlt 3 év termését reprezentálta.
A két legújabb festményemet, a Szent Imre és a Szent István portréját (olaj,vászon,70x50 cm)  utoljára láthatták  az érdeklődők itt a  nyilvános tárlatomon, hiszen 2018 pünkösdjén Aszófőn, a Szent László Római Katolikus Plébániatemplom főbejáratának oldalhajóin kerülnek végleges elhelyezésre.
Márfi Gyula érsek atya, a tárlat fővédnöke köszöntőjében elmondta, úgy véli, a most kiállított képekről valamiféle fény sugárzik.-A kiállításon láthatunk festményeket,melyek például mediterrán tájakat, a Káli.medencét, a Szentírás részleteit ábrázolják, ám mindegyik ugyanabból  a fényből táplálkozik. Úgy vélem, ilyen képeket nem lehet csak úgy egyszerűen megfesteni,, ez vagy megadatik valakinek felülről, vagy nem-mondta el az érsek, hozzátéve, Vollein Ferencnek megadatott az ehhez szükséges képesség, mellyel élnie kell, s amelyet folyamatosan, s alázattal kell megköszönnie Istennek.
A megnyitón megjelent a Tihanyi Bencés Apátság képviseletében Gergely Gellért bencés atya is, aki közvetlen, bensőséges szavakkal köszöntötte a megjelenteket és üdvözölte a képadományomat. Jómagam köszöntő beszédemben hangsúlyoztam, hogy azért adtam kiállításomnak a Színek az égből címet, mert színeimmel, formáimmal, a tárlatom  anyagával az Isten által teremtett világ szépségét szeretném visszaadni.Kiemeltem, hogy legalább majd egy tucat festményemet ezen a tárlatomon láthatják először az érdeklődők, így pl.  a Szent Kristóf megkísértése, Szent Ferenc a gubbiói farkasokkal, A balerina álma, Hazafelé, Orpheusz búcsúja Euridikétől és a Szent Imre és Szent István portréja, Utassy József költő portréja. Ezekben a festményeimben a legújabb művészi törekvéseimből  kapnak ízelítőt a látogatók.


Szemes Péter: Színek az égből

( Vollein Ferenc veszprémi kiállításának megnyitója)

Tisztelt Érsek Atya, Hölgyeim és Uraim, Kedves Művészetbarátok!

„A művésznek Isten az első és az utolsó metafora” – vallotta egy interjúban Utassy József. Hozzá kell tennünk, hogy irodalmunk koszorúsa, a XX. század második felének egyik legnagyobb költője sokat hadakozott az Úrral, ahogy csak az küzdhet, aki igazán rátalál. Aki tudja, kivel és miért viaskodik. Őt árvasága, kényszerű szilenciuma, fia korai halála és évtizedekig tartó súlyos betegsége tette lázadóvá, egészen a kéznyújtásig, Betlehem csillaga című drámájáig. Ám, ahogy József Attila, ő is mindvégig megőrizte magában a teremtett világ csodáira rácsodálkozó gyermeket, a játékos derűt. Ami, egyfajta rejtőzködő hitként, átemel a nehézségeken, erőt ad a legnehezebb pillanatokban. S csak az igazi művész sajátja. Ez munkált ötletes szavai mögött, melyekkel a végleg befogadó falu, Rédics plébánosa, Zoltán atya „Dicsértessék” köszöntését fogadta: „Rédicsért essék!”
Hite teljesebb megélése mellett ez, a világ csodáira nyíló tekintet, és játékos derű a meghatározó Vollein Ferenc művészetében is. Nem véletlen, hogy korábbi tárlata, melynek anyaga itt is látható volt, a műveit összefogó albumhoz hasonlóan a Tündérország, jelenlegi pedig a Színek az égből címet kapta. Mert az ő képein is Isten az első és az utolsó, őt dicséri minden ecsetvonás, és míg a lélek imperatívusza vezeti kezét, jó úton halad. A nagy balatoni szakrális festők: Egry József, Udvardi Erzsébet, Somogyi Győző útján. Noha ő még, fiatal korából fakadóan, ennek elején jár, elért eredményei már mérföldekre előremutatnak, tekintve ösztöndíjait, Ferenc pápa audienciáját és hogy Szent Márton megkereszteli édesanyját című alkotása immár a Vatikán képtárának gyűjteményét gazdagítja. Elhivatottságán túl dicséretes szorgalmát, örvendetes termékenységét is mutatja, hogy a mai, 37. önálló kiállításán látható több mint félszáz mű nagy része az elmúlt két esztendőben, tehát az említett összegző kiadvány megjelenését követően született, két kép pedig: Szent István és Szent Imre portréja kifejezetten erre az alkalomra készült el, ezek majd az aszófői templomban nyernek méltó elhelyezést. Hirdetve apa és fiú, két nemzeti szentünk dicsőségét, ékesítve az Isten házát és reményeink szerint a hívek örömére, szeretetteljes megbecsülésére is szolgálva.
Ferenc szakrális alkotásai sokkal többek, mint egy hittel élő fiatalember tanúságtételei, saját belső világát tárja fel bennük. Érdemes figyelni a témaválasztást, a gesztusokat, a részleteket is. Mert itt minden szól. A Judit imáján és az Ezékiel próféta látomásán az Úrra, illetve az általa megnyitott világra függesztett tekintetek, a színek szimbolikája, a motívumok, még a szájak is. Utóbbiak éppen a két ószövetségi alak beszédhez, a kimondás aktusához való különleges viszonyához vezetnek el, hiszen Holofernész legyőzője „csalfa nyelvet” kért imájában, hogy megtéveszthesse az ellenséges hadvezért, az isteni szózat közvetítője pedig könyvtekercs lenyelése után nyerte el a rá bízott üzenet átadásának képességét. Judit esetében az ima erejére, Ezékielnél a művészével rokon elhívásra, az ennek köszönhetően kapott többlettudásra helyezhetjük a hangsúlyt. Az ifjú festő alaposságát és szerteágazó érdeklődését tükrözi, hogy a „könyvek könyve” zsidó történelemhez kapcsolódó passzusaitól a szokások, a hagyományok, az ünnepek, a nép mindennapi élete irányába lépett tovább. Ugyancsak erős jelképiségű zsánerei: a Generációk, a Zsidó férfi Talmuddal és a Mulatozó zsidó férfiak egy ilyen jellegű, tervezett ciklus első értékes darabjai.
Még inkább termékenyítő Ferenc számára az Újszövetségi Szentírás. Két Triptichonja közül a korábbi, 2012-ben készült, az Angyali üdvözlettel, a Pásztorok imádásával, a Háromkirályok érkezésével a születés misztériumába enged betekintést, s ekként kapcsolódik Utassy József említett, Betlehem csillaga című drámájához is. Az újabb, Jézus megkeresztelésével, a megtisztulás és az Emberfia sorsvállalása megbecsülésének szükségességét hirdeti, elsősorban nekünk, maiaknak adresszálva, hiszen Jordánja erős hasonlóságot mutat a mi Balatonba folyó Zalánkkal. (A szakrális, illetve mitikus történeteket amúgy is szívesen helyezi balatoni, pannon környezetbe az alkotó, ez látható a Csoda Fonyódon vagy A szőlőszedő Dionüszosz fohásza című műveken is, vagy átlényegíti, mint a Cigány Madonna esetében.) A Bevonulás Jeruzsálembe virágvasárnapi örömét a két Modern Golgota keresztútja, illetve megfeszítése ellenpontozza, ám – ahogy a Jelenések könyve témává emelése az Apokalipszis lovasaival – ez is azt jelzi, hogy Ferenc teljességében látja a világot, tudja, hogy a dicsőség mellett ott a szenvedés, a fény mellett az árnyék is, s igazán megérti a Megváltó életével adott példafelmutatását. A szeretetparancs művészetét meghatározó jelentőségét pedig mi sem tükrözi jobban, mint a Búcsú hajnalban emberi és az Önarckép… állatokhoz való viszonyát átható bensőségesség.
Gyakran és érezhetően szívesen nyúl témaként a szentek életéhez is. Különösen az Árpád-háziakhoz – a két Szent István-kép mellett Szent Imre portréja és a Szent Erzsébet rózsacsodája igazolja ezt –, ami a történeti érdeklődés mellett nemzeti nagyjaink megbecsülésének is jele. De éppígy megfogta Szent Kristóf legendája, akit hiába próbáltak elcsábítani a börtönben hozzá küldött szolgálólányok, az Assisi esete a gubbiói farkassal, vagy éppen a művészként, íróként is kiváló II. János Pál pápa személyiségének bölcs derűje.
Ferenc számára gyermekkorától kimeríthetetlen élményforrás a Balaton, így nem véletlen, hogy a tó, a mi kisded tengerünk, melyhez badacsonyi házukban lévő műterméből gyorsan eljuthat, festészetében is központi helyet kapott. Ahogy Egry Józsefet, őt is megfogta a vízi fényjáték (Tihanyi ezüsthíd fényorgonákkal), sőt a mester hatása e tekintetben közvetlenül is megmutatkozik: az album Balatoni fényhídjában például az ő Aranykapuja párját láthatjuk. S az ifjú művészt ugyancsak foglalkoztatja a tavi emberek élete, dolgos hétköznapjaik, amint a Halászfiúk a reggeli fényben vagy a Hazafelé bizonyítja. Ám, ha már teljességre törekvését említettük, itt is szólni kell arról, hogy ebben a világban korántsem csak az idill honos, hanem az elemek a közéjük vetett ember törékeny létét bármikor összeroppantani képes tombolása is (Balatoni vihar). Hogy a legjobbaktól tanult, jól látható a Somogyi Győző hatását mutató, noha más színekkel, motívumokkal vászonra vitt műveken is, mint a Káli-medence a reggeli fényben (a tárlat egyik legjobb alkotása) vagy a Tapolca-diszeli római híd. De az isteni fénnyel elárasztott, s ezáltal konkrétságából kiemelt táj mellett annak történelme, kultúrtörténete is fontos témája. Kétszer is feldolgozta A vonyarcvashegyi 40 halász legendáját – a korábban született kép az albumban szerepel –, akik 1729-ben imáiknak köszönhetően menekültek meg egy elsodródó jégtábláról, a Helikoni ünnepségek nyitánya Festetics György találkozását örökíti meg az első, 1817-es keszthelyi találkozóra érkező írókkal, míg a Füredi álom az Anna-bálok hagyományát megteremtő társasági eseményről is tanúskodik, melyen Kiss Ernő és későbbi felesége, Szentgyörgyi Horváth Anna-Krisztina megismerkedtek. Kiváló útmutatónak bizonyultak számára Lipták Gábor összegyűjtött mondái és a balatoni öregektől hallott történetek is. Ezek alapján eleveníti újra a tihanyi kecskekörmök születésének legendáját, a hercegkisasszony és a szegény fiú, Helka és Kelén szerelmének meséjét vagy a tavi tündérek táncát. (A testvérmúzsák közül a tánc gyakran megjelenik a fiatal művész képein – elég itt csak a Spanyol táncosnőre vagy A balerina álmára utalnunk.) Ferenc, ahogy a györöki Szépkilátónál elálmélkodó Eötvös Károly, Tündérországnak látja, s kimeríthetetlen kincsestárnak tudhatja a Balatont és környékét, melyből bármikor szabadon töltekezhet, önmaga és mindannyiunk örömére.
A kedves vidékek közé tartozik immár az ifjú alkotó 2015-ös tanulmányútja óta Toszkána is, ahol a pannon táj, a szülőföld mását lelte fel. Emellett a latinitás és reneszánsz szellemét, ami olyannyira ösztönzően hatott, hogy Ferenc egész sorozatot festett Toszkán táj magyar ecsettel címmel. Közülük néhány látható itt és említést kell tennünk firenzei Önarckép…-éről is a Ponte Vecchioval, az öreg híddal, melyen az aranyművesek házai mellett Cellini szobra áll. Reméljük, az itáliai ötvös élete nem, csak művészete hat Ferencre, akinek – keretbe foglalva ezt a megnyitót – egy másik kiváló alkotó, a portréjával szereplő Utassy József rá vonatkoztatott Balassi-strófáival (Ad notam: Balassi Bálint) kívánunk további sikereket:

„Csillagok, virágok, kikeleti lányok,
            áprilisi fényes szél,
hogy tündököl minden, suhog, csattog ingem,
            Isten, engem éltessél,
éltess nyolcvan évig, hadd legyek vitéz itt:
            a szellemi végeknél!”


Elhangzott 2018. február 22-én, a veszprémi Szaléziánumban.

 Szerkesztette és közzétette: Vollein Ferenc festőművész 2018 februárjában


2017. október 24., kedd

35. ünnepi tárlatom Zalaegerszegen a Zsinagógában

 
                                          A festészet ünnepe Zalaegerszegen

  Mindenki fiatalember számára nagy ünnep a 18. születésnapja, s ezzel én  sem vagyok  másképpen. Szorosan kötődtem, kötődöm  Zalaegerszeghez, hiszen innét indult művészi pályafutásom, kiváló művésztanárok keze alatt tanultam meg a szakma mesterfogásait,  s itt fejeztem be a Landorhegyi Általános Iskolában a tanulmányaimat.. Ezért is született  meg az a közös döntés, hogy a 18. születésnapomat Zalaegerszegen, a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben -Dunántúl egyik legjelentősebb és legszebb, reprezentatív galériájában-  ünnepeljük meg egy nagy ívű, eddigi életművemet összegző  tárlattal. A kiállításomon több mint 40 alkotásomat mutathattam  be.
 A 35. önálló tárlatom-hosszas előkészületek után- 2017 február 17-én, du. 17-órakor nyílt meg. A rendezvény telt házas volt, hiszen az érdeklődők szinte teljesen megtöltötték a Zsinagóga épületét. A rendezvény kurátora és háziasszonya Májer Piroska, az intézmény igazgatónője volt. Az est Petik  Ákos keszthelyi gitárművész bravúros és virtuóz gitárjátékával indult.
   Sümegi László zalaegerszegi önkormányzati képviselő Zalaegerszeg MJV képviseletében  arról  beszélt, hogy személyes élmények is fűzik  az első művészi  szárnypróbálgatásaimhoz,  hiszen  a Városi Középiskolai Kollégium- amelynek igazgatója jelenleg is- adott otthont az egyik korai  művészi bemutatkozásomnak. De azt is kifejtette, hogy az általam  képviselt művészi minőséget és tehetséget  Zalaegerszeg mindig is támogatta,  hiszen a városnak  több évig művészeti ösztöndíjasa is voltam. Oravecz Viktória keszthelyi képzőművész az általam képviselt tiszta érzelmekről, az élénk színeimről és az egyedi művészi látásmódomról  beszélt. A tárlatomat hivatalosan Szemes Péter esztéta, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettese, mentorom  nyitotta meg. Felidézte művészi pályafutásom  eddigi legfontosabb állomásait: az elnyert művészi ösztöndíjakat, a képzőművészeti alkotópályázatokon elért kiemelkedő eredményeimet, a 3 képzőművészeti kiadványomat és a feledhetetlen és felemelő pápai audenciát. Külön kitért arra, hogy a Balaton -Jézus élete  és a szakralitás mellett - milyen  fontos szerepet játszik az életemben, s arra is utalt, hogy nem véletlenül lett a 3, képzőművészeti kiadványom címe az Eötvös Károly által ihletett Tündérország. Szerinte sajátos szűrőn át látom a világot, a balatoni témájú festményeimben pedig megörökítem a tóhoz köthető kultúrtörténeti értékeket, a mitologikus legendákat és a hétköznapi emberek  fáradozásait is.
  A megnyitón megjelent -Németh János, a Nemzet Művésze mellett- a Völgyi-Skonda házaspár is, akik  a legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjtemény, a Völgyi-Skonda Kortárs Gyűjtemény tulajdonosai és gondozói. Skonda Mária hozzászólásában beszélt arról az egyik legnagyobb képzőművészeti kezdeményezésükről, amelynek keretében a magyar művészeti élet legkiválóbb képviselőit ( pl. Aknay Jánost, Galambos Tamást, Molnár C. Pált, Kiss Mártát, Szemadám Györgyöt, Somogyi Győzőt)  kérték fel szárnyas házi oltárok készítésére.
   Engem is megtiszteltek felkérésükkel, s 2017 januárjára elkészítettem a Jézus mennybemenetele című szárnyas házi oltáromat, a hátsó szárnyait pedig  az Úr Angyalai az üres keresztnél című kompozícióm  díszítette. A megnyitó ünnepélyes  és emelkedett pillanatait jelentette, amikor a műgyűjtő házaspárral közösen kinyitottuk a házi oltárom szárnyait, s azt a közönség is megcsodálhatta.
A rendezvény nagy sajtónyilvánosság mellet zajlott le, hiszen a Zalai Hírlap, a Zalaegerszeg újság, a Balatoni Futár, a Keszthely és Hévíz környéke és az Egerszeg TV tudósítói mellett megjelentek az RTL Klub munkatársai is, akik egy hosszabb riportot készítettek  velem. Az meg is jelent szombaton, az RTL Klub esti híradójában, amely az egyik legnézettebb műsor Magyarországon.